2010. május 31., hétfő

A második legfiatalabb


voltam a vasárnapi bringatúrán. Anyu vitte Noelt, Aput meg rám bízta. Időben odaértünk a rajthoz, annyi bringás volt, hogy addig én még nem is tudok elszámolni. Nevezés után pedig, 9 után pár perccel indultunk is a nagy útra. Tetszett, hogy sok néző volt, sőt a szurkolók közt megláttam az ovis barátomat is és nagyot köszöntem neki. Sok embertől kaptam bíztatást akár nézelődő, akár résztvevő volt. A rendőrök lezárták az egész várost, úgyhogy az úttesten mentünk! Egy jó hosszú gurulóval kezdtük az utat, ami eltartott Kőhidáig, onnan pedig egy emelkedő vitt fel Fertőrákosig. Apu végig mellettem volt, persze a dombon egy kicsit húznom kellett, de hamar ott voltunk az első frissítőpontnál. Vizet ittam és levettem a kesztyűmet, aztán indulás tovább. Balf előtt a dombon –épp Apu kapaszkodott megint- aztán egyet estem. Nem volt nagy, könyökkel csillapítottam és talán az aszfalt sem tört össze nagyon. A domb tetejéről aztán legurultunk a második chek-point-hoz, ott felvettem a kesztyűmet Ezután már csak Sopronig kellett eltekerni, de előtte volt egy nagyon hosszú emelkedő. Megbeszéltük az öreggel, hogy nem beszélgetünk, csak tekerünk és kész. Nagyon hosszú volt, Apura rá is szóltak, hogy ne kapaszkodjon abba a gyerekbe, de hát mit mondhattam volna, aranyból van a szívem. A lejtő már bevitt bennünk a városba és nagyon örültem mikor odaértünk a célba. 28 km volt.

Anyu is nagyon ügyes volt, végigtekerte Ő is és persze Noeltől sem volt semmi, hogy ennyit ült egy helyben. Jövőre is ott leszünk!
Üdv.:
Nono


2010. május 28., péntek

Rövid

Jó kis 45 km-es tekerés volt a mai menü. Nem volt szél, így a 32-es átlagot könnyedén nyomtam. Ennek örülök, bár sem Orfűn, sem Nagyatádon nem ezzel a tempóval kezdek. Holnap futás.

2010. május 24., hétfő

3 in 1

Sűrű volt a hétvége! Pénteken tekertem akkora szélben, hogy még Onedin se látott ekkorát. 54 km volt a táv Sopron – Rust – Eisenstadt – Sopron. 1ó53perc lett. Nagyon nem hajtottam meg magam, mert szombat reggelre terveztem a Fertő-kört. Másnap reggel aztán indulás, csomagolás közben azért még egyszer átfutottam a cuccokat, mindent rendben találtam, csak a belsőt nem tettem be, mivel a pumpám túl nagy, a kicsi meg nem bírja a 8 bar-t. A péntekinél is nagyobb szelem volt, persze szembe, voltak olyan szakaszok, hogy 22-vel tekertem teljes erőmből. Aztán a tó északi részénél ugyanezt megkaptam hátulról. 45-50-el téptem, király volt. A bringaútról le kellett mennem, mert nem tudtak előlem félreugrálni. Jó erőben éreztem magam ahhoz képest, hogy ilyen hosszút még soha nem tekertem. Éppen azon gondolkodtam a határ előtt visszafelé, hogy mindjárt jönnek a magyar utak, a magyar autósokkal amikor a határ után 10 méterrel egy szakadt öreg Ford nem hagyta kikerülni az útszéli kátyút és felütöttem a hátsó gumit! Pumpa, belső otthon. Telefonálás után 50 perccel András barátom jött értem. 103 km-t mentem 205 perc alatt, ez több mint 30 km/h-ás átlag amivel elégedett vagyok. Legközelebb viszont nem megyek pumpa nélkül és kevesebbet szidom az itthoni utakat.

Szombaton aztán Veszprémbe indultunk vacsoracsatázni, amiből komoly alkoholfogyasztás kerekedett, így a vasárnapom a másnaposságról szólt.

A hétfő délután viszont a triatloné volt. A kezdetben kalkulált 6-8 fő helyett különböző okokból ketten csináltuk meg a klasszikus távot. Az idő csodálatos volt és NEM FÚJT a szél. A 33-as medencében 45 hossz volt az úszás, ami nekem 33,56 alatt sikerült, amivel Hévízen nagy király lennék, de Nagyatádon már nem annyira.. Utána aztán rohanás az öltözőbe, bringás cucc fel. Bringás nadrág alá a futógatya (7,40). A bringa jól ment, ami a szélcsendnek is nagyban köszönhető volt. Persze lehet attól is, hogy egy rendőr üldözött éppen (1,15). A második depót elszúrtam, mert amikor már lecseréltem a cipőt, mp3 stb., akkor vettem észre, hogy a bringás nadrágot nem vettem le! (3,31) Visszafutottam, közben Kusti elindult a futásra, egy darabig még láttam magam előtt, de a legutóbbi marathonjára emlékezve (3,03), erre sokáig nem számíthattam. A futás elején azt se tudtam hogyan kell futni, ennek ellenére az 5 km-t 24,13 alatt lenyomtam, viszont visszafelé végig emelkedőn kellett futni a tűző napsütésben. Nagyon hiányzott egy frissítőpont, de az nem volt, csak holtpont. Az árnyékos részen aztán újra erőre kaptam és végül 52,01 alatt voltam ismét az uszodánál. Persze Kusti már ott volt (gratula). Az egész 2ó52perc volt. Belül a 3 órás időn, úgyhogy szintén pipa.

Érdekes volt és nagyon tetszett, de azért ez sem egy könnyű táv. Kellett volna ital a futáshoz és legalább 2 gél, de így is jó volt. Várom a középtávot.

2010. május 17., hétfő

Zöld szőnyegen

Az erdőt is megtépázta a vihar, mindenfelé letört ágak, derékba tört fák hirdetik a 80 – 100 km/h-ás széllökéseket. Az ösvényeket puha zöld levéltakaró fedi. Ma is baromi nagy szél volt, de úgy gondoltam, aminek le kell törnie az már letört, úgyhogy megyek. Nem volt egyszerű az oldalszélben egyenesen futni, a szembeszélről nem is szólva. Na, mindegy, megvolt. 16,3 km 1ó26perc alatt. Azt hiszem, ezt a távot lassan átminősítem a közepes státuszból a rövidbe, hiszen már csak szűk 3 hónap van az Ironman-ig. Ráadásul tényleg nem különösebben erőltetem meg magam ezen a távon, pedig van benne 300m szint is. Egy kicsit aggaszt ez az időjárás, mert bringázni azért durva ez a szél:-(

2010. május 15., szombat

13

Ma –triatlon helyett- megnéztem mit tudok az egyik kedvenc körömön. 9,6 km hosszú és 148 m szint van benne. Jobban is beoszthattam volna az erőmet, de azért végül sikerült áttörnöm a 13 km/h-ás határt és 44,21 alatt megcsináltam. 13,03 km/h!! Pedig visszafelé egy stoppost is felvettem egy kullancs személyében.

2010. május 14., péntek

Túl sok az arany!!!

Holnapra itt a környékünkön esőt, illetve 30-37 km/h-ás szelet ígérnek. Ennek fényében a kis házi triatlon mókánkat elhalasztjuk:-(., pedig már 6-8 fő jött volna. Remélem, 1-2 héten belül be tudjuk pótolni. A legnagyobb problémát egyébként az esőben történő bringázás jelenti a magyar szakaszon, szerintem túlságosan veszélyes. Ki mondta, hogy a májusi eső aranyat ér???

Ma úsztam. 1900 m-t 44,58 perc alatt .Januárban 41,2 volt, nem tudom mitől lassulhattam, nem is úsztam 4 hónapja.

2010. május 12., szerda

Zöld erdőben

Imádok zöld erdőben futni! Ma kifutottam Fertőrákosig, majd a Fertő-tóhoz, utána pedig szintén az erdei úton haza. Majdnem 23 km és 200 m szint volt benne. 2ó4perc volt laza tempóban. Amíg meg nem halt az mp3-am jó zene szólt:

Este pedig a heti rendes fallabda volt. Az is jó volt:-).

2010. május 10., hétfő

Fraknó

Tegnap Szaszit-tal tekertünk egyet délután, 2-kor indultunk, úgyhogy nem élőben néztem a forma 1-et!!!!! Megérte, Orfűre készülve kitekertünk Fraknóba, egészen a kápolnáig. Aki volt már arra, tudja mit jelent ez. Azok kedvéért, akik még nem látták:




Táv: 86 km

Szintemelkedés: 1021 m

Átlagtempó: 27 km6h

Ez kb. megfelel az Orfűi pálya adataival. Durva. Szerintem elöl mindegy hány tányérod van, úgyis kevés, úgyhogy, mivel nekünk csak kettő, az ugyanolyan kevés, mint a három.

2010. május 7., péntek

Házi Olimpia

Mivel még soha nem triatlonoztam és nem élesben szeretném kipróbálni hogyan is kell, kitaláltam magamnak egy kis edzést. Felmegyek egyik reggel az uszodába és leúszok 45 hosszt, az 1500 m. Miután végeztem rögtön bringára pattanok és tekerek 40 km-t, majd amikor ez is megvan futok egy tízest. Igen ez pont az Olimpiai szám. Kíváncsi vagyok azokra a helyzetekre, esetleges problémákra, amire csak élesben jön rá az ember. Nem Orfűn vagy Nagyatádon szeretnék szembesülni ismeretlen érzésekkel stb. Mikor a tervemet megosztottam több barátommal, ismerősömmel habozás nélkül döntötték el, hogy Ők is jönnek. Kíváncsi vagyok…

Az ötletet továbbfűzve arra jutottam, hogy milyen jó lenne, ha hasonló cipőben járó „kollégák” is csatlakoznának, persze mindenki otthon. Nem együtt, de egyszerre.Mondjuk úgy úszna versenyt egy szegedi egy pestivel, hogy nem is látják egymást, szerintem jó buli:-). Mi Sopronban 05 15.-én, reggel 8,00-kor csobbanunk, ha van kedvetek és lehetőségetek, csatlakozzatok és az eredményeket is megoszthatjuk egymással. Persze a pályák mások lesznek, de talán igazán nem is az eredmények a fontosak.

A mi pályánk így néz ki:




2010. május 6., csütörtök

Noel + Démon

Tojásevési szokásaim kapcsán került szóba Démon (Daemon), úgyhogy illendő bemutatnom családunk legjobb úszóját .Az Ő nyakában van a koszorú, mellette pedig Noel. Mellettük van, csak nem látható kedvenc körtefája is, amitől ősszel hallótávolságon kívül nem megy.

2010. május 5., szerda

Időhiány

Nem igazán tudtam sok időt szánni az elmúlt napokban a blogra és sajnos az edzésekre sem. Pénteken azért Szaszittal elmentünk egy közös tekerésre. Tök jó volt és – nem kihasználva egymás szélárnyékát- dumálgatva 29,9 km/h-átlagot produkáltunk a 44 km-en.

Szombaton aztán irány Olaszország, a keresztfiam elsőáldozása. Persze, hogy elvittem magammal a bringát:-). Sajnos azonban az időjárás nem volt hozzánk túl kegyes, így esőben maradt a vágyakozó tekintgetés a szembe magasló hegyek felé. Olaszországban egyébként őrület van a bringázás tekintetében. MINDENKI bicajozik 15 – 80 éves korig egyedül, párban, bolyban és mindenki szigorúan a kedvenc mezében, ami természetesen színben is passzol a keróhoz. Hétfőn azért 1 órára sikerült felülnöm nekem is és feltekertem 2 hegyre. Gyönyörű volt, sajnos fotókat nem csináltam, mert sajnáltam az időt megállni, bocs. Legközelebb pótlom.

Ma viszont futni voltam 16,5km-t, 1ó28palatt sikerült. Nem volt rossz, de legközelebb nem eszek meg közvetlenül edzés előtt 7 tükörtojást.