A másik út

Annyira érdekelt az 1000 m mell ideje, hogy ma ebéd után felmentem az uszodába és lemértem. Két hossz bemelegítés után meg is kezdtem a 30 hossz leúszását. 21:32 lett a vége. Igyekeztem a hangsúlyt minél jobban a felsőtestemre koncentrálni, ami sikerült is, mert most inkább a vállaimban, karomban érzem a mozgás hatását, mint a lábaimban. Persze még nem vetettem el az edzőkeresés ötletét, de ez mindenképpen jó hír. Ezek szerint ugyanis nem lehetetlen 1:20-at úszni mellben sem. Nekem pedig elsősorban az időeredmény a fontos. Ha lábbal előre, pillangózva menne, az sem zavarna, a lényeg, hogy meglegyen.

Gyors mell

Két hónapja, heti háromszori úszástanulással jelenleg ott tartok, hogy gyorsban a 100 m-t 2p26 sec alatt tudom leúszni viszonylag takarékos üzemmódban. 500 m-t még nem úsztam le egyben, a leghosszabb táv 266 m volt.

Ezek nem túl szép számok.

Amikor elkezdtem ezeket a kora reggeli úszásokat, két hónapot adtam magamnak arra, hogy gyorsban kb. 20 perces ezreket tudjak. A két hónap letelt és én ettől elég messze vagyok, úgyhogy ezt ebben a formában abbahagyom. Nem éri meg. Két lehetőségem van, vagy keresek magamnak egy edzőt, akivel további egy hónapot hajlandó vagyok teljes erőbedobással tanulni, vagy idén sem gyorsban úszom le a távot.

Azért azt persze nem mondanám, hogy az erre fordított idő semmit sem ért. Egyrészt volt kb. 2 alkalom, amikor élveztem a korán kelést, másrészt úgy érzem egy kicsit megerősödtem vállban és karban. A bemelegítő, illetve a gyorsok közötti pihenő mellúszásoknak hála valahogy észrevétlenül csiszolódott a technikám. Érzem, hogy gyorsabb vagyok. Próbáltam tehát innen megközelíteni a problémát és arra gondoltam lemérem vajon mennyi az annyi. Teljesen takarékos üzemmódban úsztam le 100 m-t 2:13 alatt, tempósabban pedig 1:57 kellett hozzá. A takarékos itt tényleg takarékos volt, mintha nem is úsztam volna, nem úgy, mint a gyorsnál. Ott azért ezt nem lehet mondani. Ma már nem volt időm 500-at vagy 1000-et mérni, de legközelebb megteszem. Szóval érdekes, lehet, hogy gyorsúszástanulás közben megtanultam mellben úszni? :-)))

Ma jelenik meg a Brains új lemeze, kíváncsi vagyok rá, Őket tavaly is hallgattam Nagyatádon.

Valami történik

Kicsit nehéz volt magamat rávennem az eheti dombfutásra, de persze azért nekiindultam. A mai adag 7 felfutás volt. Már az elsőnél is éreztem, hogy könnyebben megy és végig így is maradt. 3:09 és 3:13 közötti időket mértem felfelé mind a 6 alkalommal. Az utolsót pedig szokás szerint megnyomtam. Na, ez lepett meg igazán. Az eddigi 2:58 pb-t 2:37-re javítottam. Ez elég komoly különbség ekkora távon. Nem ismerem a képletet, amivel ezt át lehetne számolni mennyit is hoz ez majd Nagyatádon, de biztos rövidíti az futóidőmet.

Két ötös

Egyedül ma biztos nem mentem volna uszodába. Szaszit-nak viszont mégsem mondhatom reggel –miután ő már elkészült-, hogy bocs, én még alszom, úgyhogy ma is voltunk. Túl jól nem is ment, inkább technikázni próbáltam. Levegővételt próbáltam megoldani a lehető legkisebb mozdulatokkal, illetve a bal kezem mozgására próbáltam figyelni. Egyelőre egyik sem túl fényes. Holnap folytatás...

Tegnap egy rövid, 10 km-es futásom volt. Először lefutottam Tómalomig (4:45), majd haza (5:05). Az esti squash után aztán éreztem a lábaimban a fáradtságot.

Ebéd uán

A szombat a pihenésé volt, vasárnap azonban, miután az aprótalpúak sziesztázni vonultak, elindultam futni.  30 körül szerettem volna, így Balfot vettem célba, majd onnan haza. 31,42 km lett a vége 2:48 alatt. Ez 5:22-es átlagtempót jelent, amivel teljesen elégedett vagyok. Visszafelé azért küzdős volt a 3 kili emelkedő, annál is inkább mert az előkészített csokit otthon felejtettem, így az összes frissítés 3 dl Cola volt. Ezt a távot tavaly ilyenkor 3:05 alatt futottam, -17 perc, alakul:-))

Még nem megy

Ma úgy indultam reggel az uszodába, hogy leúszok egybe 500 m-t. Hát nem jött össze. Nincs mit szépíteni, 8 hossz után megálltam. Ez 266 m, ráadásul a tempóm is annyira belassult, hogy a vége 7 perc lett. 7 perc!! Vicc. Hogy a francba lehet 7 perc bármitől elfáradni? Ráadásul úszástól…

Hozzáteszem, hogy elég fáradt voltam így a negyedik úszónapon, tegnap megint dombozós edzésem volt, de akkor is. A legrosszabb pillanatok forduláskor vannak. Minden egyes elrugaszkodás után ismét meg kell találnom a légzés ritmusát, aztán mire megvan, megint fordulhatok. Pedig gyorsulok egy hosszon, néha tök jól megy (magamhoz képest), de ez a 15 hossz ma kifogott rajtam.

Jövő héten újra nekivágok.

Délután Ironsün-nel futottunk egyet a Fertő mellett. Jobban esett, mint egy kv. :-)

Gyors - gyors

Előrebocsátom, egy kicsit is úszni tudó embernek lehet, hogy túl sok lesz a zöldség az alábbi sorok közt, de gondoltam, megosztom Veletek.

Egy hónap után kellett megtudnom, hogy én tulajdonképpen nem is a gyorsúszást tanulom. Legalábbis nem a hagyományos értelemben vett gyorsúszást. Vili tegnapi kommentje után, az amúgy is alvásszegény éjszakám alatt döbbentem rá a különbségre. Míg a gyorsnál a toló fázis utáni kiemelés pillanatában elkezdesz húzni a másik kezeddel, addig én csak előrenyúlás után, a vízfogáskor. Ez óriási különbség. Az egyik módszerrel gyakorlatilag folyamatosan húzod-tolod magad előre váltott kezekkel, a másiknál pedig hol az egyik, hol a másik oldaladon teszed meg ugyanezt. Talán olyan, mintha egy kajakot egykezes, vagy kétkezes evezővel hajtanál a vízen.

Én, a neten található videókból az úgynevezett „Total Immersion Freestyle” –t bemutatók alapján próbáltam meg úszni, ez pedig nem a hagyományos gyorsúszás. Az „igazinál” a két kezed valahol a fej alatt-felett kerüli el egymást miközben oldalt levegőt veszel.

Persze reggel első voltam az uszodában 5:30-kor, hogy kipróbálhassam, milyen is az az „igazi”. Hát nem sikerült rájönnöm. Az a pillanat, amikor a jobb kezem éppen lendül előre, közben a ballal már húzok, miközben levegőt veszek kifogott rajtam. Valahogy a biztonságérzetem tűnik el akkor, amikor a fejem van elöl és olyan érzésem van, mintha zsebre dugott kézzel kellene haladnom.

Fogalmam sincs melyik a jó vagy jobb módszer, talán holnap reggel már okosabb leszek (ha Vili nem unja még a fejszét úszni tanítani), de persze nem adom fel.

Ha már ott voltam úsztam persze, sőt mértem is.

33 m – 35 sec, 100 m – 2:07, 200 m-t nem mértem, viszont ma először úsztam ennyit folyamatosan.

"Gyorsúszás"

Na, hát így megy most. Ahogy én látom, a lábaim még mindig túl gyorsan mozognak, a könyököm még mindig nincs eléggé fent és a levegővétel… Nem tudom, miért kell a tarkóm felett vennem, miért nem jó oldalt, közvetlenül a vízfelszín felett.  A videó mindenesetre tényleg hasznos, hiszen úszás közben, a vezérlőből ez nem egészen így néz ám ki :-)).

Szép időben

Vasárnap, az idei legszebb időben szerettünk volna kimenni egyet tekerni végre, de Szaszit egyedül ment, én meg, mint a lakodalmas kutya…, felváltva Noellel.


Ma már jól vagyunk, de azért még nem megyek ki futni. Holnap reggel viszont ismét uszoda (kamerával :-)), és talán utána már jöhetnek a dombok.

Már gyors, de még lassú

Érdekes dolog ez a gyorsúszás. Minden nap (tényleg) tanulok valamit. Egyrészt Szaszit-tal is próbáljuk egymást figyelni, másrészt saját magam is rájövök mozdulatokra. Persze ezek nagyon apró dolgok, de egy kicsit mindegyik közelebb visz a célomhoz. Az igazán hasznos tippeket persze Vili tudja elmondani,reggel ismét kaptam egy 1 perces sűrítményt, amivel elleszek megint 1 hétig. Ma egyébként főleg azzal voltam elfoglalva, hogy minél lassabban mozogjak a vízben. A lábaimmal a lehető legkevesebbet dolgozzak, a karommal pedig inkább a helyes húzásra-tolásra figyeltem, nem a minél erősebbre. Kezdem magam nyugodtabbnak érezni ebben az úszásnemben is.  A tempó persze elég silány egyelőre, de legalább már nem fáraszt annyira. Lemértem egy ilyen 100 m-t, 2:30 lett, ami még annál is lassabb, mint amire én számítottam, nem is beszélve Lacii és Myke tippjeitől. Letörve azért nem vagyok, sőt. Ha annyit javulok februárban, mint amennyit januárban, akkor bemegyek 2 perc alá, az tuti.

100 m

Néha olyan jó „hasítani” a vizet, de ez egyelőre elég ritka pillanat. Valami fejlődés azért érezhető, mert ma pl. egyre többször úsztam kettesével a hosszokat, sőt megvolt az első folyamatos 100 m-em is. Holnap viszek órát és lemérem, ezt 2 perc alatt kellene úsznom, hát nem fogadnék rá….

Úszás utáni dombok

Hajnali ébresztő után indultunk a „keddi rendes” úszásunkra. Nekem ma nem ment valami fényesen egészen az utolsó négy hosszig. Akkorra ugrott be, hogy is volt legutóbb. Mindegy, innen folytatom csütörtökön. Viszont képzeljétek, a borotva gél működik, mint páramentesítő. Bekentem vele a lencséket, majd letöröltem és láss csodát, egész végig egyszer sem kellett áztatnom, nyálaznom, stb.

Futóedzés gyanánt pedig irány az erdő! Tőlünk 3 km-re van az a domb, amin a múltkor is futogattam fel-le, de ma csak a felső részén lifteztem. 550 m hosszú és 42 m-t emelkedő ideális helyszín. 3:10 és 3:20 között értem fel általában és ugyanennyi kellett a leereszkedéshez is. Az utolsó (5.) alkalommal azért felfutottam egy 3:01-es szakaszt is. Utána pedig haza. Biztos vagyok benne, hogy ez a 12 km hasznosabb volt, mint pl. 15-16 kili egy vízszintes területen. Ismét jól tettem, hogy megfogadtam egy tanácsot.