2

Összepakoltam a cuccaimat! Egy kicsit olyan, mintha 4 gyereknek pakoltam volna. Az egyik úszni megy, a másik bringázni, a harmadik futni, a negyedik pedig nyaralni. Nincs átfedés, persze, hogy saját cipőjük van (az úszónak nincs), persze, hogy saját törölközőjük, zoknijuk (az úszónak az sincs) stb. van!. Szóval elég sok a cucc. A különböző energizáló készítményekről nem is beszélve. Szerintem egy ló egy évig, napi 24 órában tudna szántani ennyi kalóriával. Gondolom –ebben a helyzetben- ez is normális. Én már semmin sem csodálkozom, ez a hét tényleg valami más elmeállapot. Sőt, ma már Sony is szinte csak ezzel foglalkozott.

Ragadós :-).

Reggel pedig indulás. Elvileg lesz netem, úgyhogy folytatódik a visszaszámlálás, viszont a távollévő érdeklődőknek két hasznos infó:

Élőben a verseny ideje alatt : http://live.ironman.hu/

Szintén élőben és a helyszínről tudósít egy igazi IRONMAN, aki a mi, világhálón összeverbuválódott csapatunkról ad friss információkat az aktuális fizikai és szellemi állapotunkról, ill. helyezésünkről: http://ironmyke.blog.hu/

3

Ma végre tekertem egy kicsit. Kimentünk Szaszit-tal a szokásos kis körünkre. Nem volt nagy tempó, asszem 29,6 km/h átlag lett a 45 kilint. Hazafelé a határon elbúcsúztunk Ausztriától, ide már csak Ironman-ként térünk vissza (ha 10 év múlva, akkor 10 év múlva). Jó volt, jól esett, egy kicsit az idegrendszeremnek is jót tett. Holnap lesz az utolsó nap itthon.

4

Ez nagyon nehéz. Ezek a napok …. Legszívesebben már becsomagolnék, indulnék, aztán hajrá bele a vízbe és lássuk meg mennyi a vége! Sony elment futni, én meg sóvárogva néztem utána, mert nekem ugye most nem szabad :-(. Rá kell pihenni, rendben, de ennyire? Gondolom ez az őrület egészen az ágyú dörrenéséig fog még fokozódni, aztán ott már minden ok lesz, minden a helyére kerül az agyamban és kezdődik a tervem higgadt végrehajtása. De addig bekattanok…. :-)

5

Ma egy 40 kilis bringát nyomtam 30-as átlaggal, majd futottam 9,6 km-t 43 perc alatt. A futás elég jól ment, kaptam is egy „super tempo” dicséretet egy osztrák montistól akit a dombokon leszakítottam.

Ezeknél az edzéseknél azonban többet faragott a leendő eredményem idejéből egy beszélgetés. Az élet úgy hozta, hogy volt szerencsém találkozni Voloscsuk Andrással, akivel átbeszélgettük a délelőttöt. Hihetetlen a hozzáállása és a mentalitása. Az edzésmódszerei nagyon közel állnak hozzám, az én hozzáállásom és” módszereim”pedig neki voltak szimpatikusak. Egy szó, mint száz, az első perctől fél szavakból is megértettük egymást. Arra viszont roppant kíváncsi vagyok, miért az Ironman előtti héten találkoztunk először. Egyébként úszóedző is.

Mesélt egy vicces sztorit. Amikor Mexico-ban volt a Deca Ironman-en az orvos minden nap kivizsgálta őket, vérnyomás, súly, magasság stb. Az első nap egy kicsit görnyedten állt oda méredzkedni, majd minden nap egy kicsit jobban kihúzta magát. Azt mondta a Doki nem értette a dolgot és szerinte azóta sem. Egy ember aki 10 Ironman alatt nőtt 5 cm-t :-))

Az Ironman után megint találkozunk majd. Ja, és mentem egy kört a Deca-s bringájával.

6

Este úsztam 45 percet. Azt mondtam, ha tudok 10 hosszt úszni gyorsban, akkor úgy is fogok. Maradok a mellnél. Még kellene szerintem kb. 1-2 hét amire rendesen megtanulnék. Ennyi idő pedig már nincs. A mellúszásommal viszont nincs gond, szerintem. Nem fáradok. Majd télen megtanulok gyorsban is, de asszem kell majd egy edző, vagy legalább egy jó úszó, akit ráveszek, hogy mutassa meg pontosan hogyan is kell. Már nagyon kevés idő van és egyre több dolog merül fel. Pl. hány szendvics kell és azokat mikor adja oda Sony. Mikor hol leszek, egy pontos terv kell neki is, hogy könnyebb legyen a dolga. Közben Anyósom személyében még egy szurkoló lesz velünk, így a 2 aprótalpúval is könnyebb lesz majd. Anyuék is jönnek és persze Csizkáék is. Muszáj lesz jól szerepelnem, ha már odajönnek .-).

Holnap(ma) kis kombi lesz. Már várom.

7

Ez nehezebb, mint gondoltam. Ma nem edzettem semmit. A hátralévő idő már nagyon kevés a versenyig, viszont nagyon lassan múlik.

8

Tegnap este futottam egy tízest 5,10-es tempóban. Az ipod-omat vittem magammal, ami egyszer csak lefagyott. Én nem szeretek zene nélkül futni, nem szeretem hallani a légzésemet, a trappolásomat, egyáltalán semmit, csak a zenét. Tudom, hogy sokan amatőr dolognak tartják az mp3-as futást, de hát én amatőr vagyok, nekem szabad!

Ma pedig a keró volt porondon. 45 kili volt Szaszit-tal a szokásos körön 30–as átlaggal. Ma különösen könnyedén ment, kivéve persze a Pozsonyi út, az az én mumusom. Szaszit pedig kikérhetné a szlovák állampolgárságot, neki a kettőst is megadnák, az tuti.

Ma nem én úsztam

9

Az elmúlt két nap az úszás jegyében telt. Hétfőn leúsztam 72 hosszt és közben eszembe jutott, hogy meg kellene tanulnom gyorsúszni. Persze nem az a célom, hogy az egész távot úgy nyomjam le, de ha néha váltogatok, azzal is pihentetem a lábaimat. Meg is néztem 2-3 videót a neten, beszéltem Ironsünnel és este megint az uszodában voltam. Szaszit is eljött, úgyhogy vak vezetett világtalant a témában. Egyelőre 2 hosszokat úszok gyorsban, de már volt olyan, amikor könnyedebbnek éreztem a mozgást. Szerintem még 2 alkalom és 8-10 hossz is lemegy egyszerre, akkor már érdemes váltogatni.

Ma megvettem a géleket. Négyet a bringához, nyolcat a futáshoz. Lemostam a kerót. Olyan tiszta lett még a lánc is, hogy ha ezt a posztot nem olvasná el a Sony, meg se tudná, hogy törölközővel töröltem le a végén:-). Holnap pedig szervizbe viszem átvizsgálásra. Ma este  futok egy órát.

Ezek vannak, és persze az izgalom egyre fokozódik.

Nor-Bika

Még van hátra több mint 11 nap, de már nem nagyon bírok magammal. Gondolom észrevette a szervezetem, hogy a múlt héten nem kapta meg az –addig folyamatosan növekvő- edzésadagját és most reklamál. Így érezheti magát a bika a karámban a rodeó előtt.

Ezt az érzést kell ébren tartanom és fokoznom az ágyú dörrenéséig, azaz jövő szombat reggel 7:00-ig.

Ma megkaptam a karszalagomat is,... olaj volt a tűzre :-).

55 - 16

Nekem ennyi volt a mai edzés. Azért így írom, mert Szaszit megint stréber volt és előtte bemelegített 75 kili bringával. Aztán a fenti távokat már együtt nyomtuk. Ma nem éreztem magam elég erősnek, azért mégis sikerült a kerón 31,5-ös átlagot nyomnunk. Utána pedig 16-ot futottunk 5,10-esekkel. Pontosabban az utolsó 3-4 kiliig. Ott azonban feltettem a fejemre a fülhallgatót… NIN szólt! 4 perchez közeli tempóval zakatoltam felfelé, azt se tudom honnan volt erőm, de nem akartam lassítani, flow volt rendesen. Jól esett.

A közöst edzés elég hasznos tud lenni, a holtpontokon könnyebb átesni. Akinek van lehetősége éljen vele!

73,8 kg vagyok! Az Ironman után elkezdek kondizni és hízni 5-6 kg-ot. Ilyen jó alapom soha sem volt hozzá :-)

Minden o.k.

45 kilis bringakör volt ma Szaszit-tal. Laza pörgetős, de néha meg-megindulós tempó volt. Szaszit egész végig az utolsó emelkedőre készült szerintem. Amikor megindultam lemaradt, amikor megindult, beértem. Az utolsó előtt még azt is mondta, hogy fáradt és nem akar versenyezni. Ekkor már tudtam, hogy fog. Megindultam a Pozsonyi úton, de egyszer csak úgy húzott el mellettem, mintha álltam volna. Az utolsón… demoralizáló.

Viszont meggyógyult a derekam. Szerda reggel ugyanis a lomtalanítás utózöngéjeként egy kukát kellett beleborítanom a konténerbe és úgy meghúztam a derekam, hogy a futás után már nem nagyon tudtam mozogni, sőt még tegnap se nagyon. Az kocsiból is csak hangjelzésekkel tudtam kiszállni. Ma viszont már semmi bajom (kopp-kopp-kopp). Egyébként nem értem miért ad ki mindenféle hangokat az ember, ha fáj valamije, attól elmúlik?

Azért nem írtam erről eddig, mert én tudtam, hogy 2 nap alatt meggyógyulok,és nem szerettem volna, ha valaki esetleg rosszul tippel a tippversenyen :-)

Zenecsokor

Fontos a zene! Nekem biztosan az, mert kb. annyit gondolkodom a számok listáján, mint a többi kellékkel összesen. Az elképzelésem lényege ugyanaz, mint a maratonon volt. Lassan kezdeni, hogy a végén maradjon erő a küzdelemhez. Nos, egy kis ízelítő az egyes szakaszokról:

Elég nagy a szórás az eleje meg a vége között, de szerintem szükségem lesz mindkét végletre:-).

Kész

Utolsó hosszú futásom előtt nem ettem semmit és gyakorlatilag semmivel nem frissítettem magam. Azt találtam ki, hogy a holtpontokat gyakorlom még utoljára, illetve azok túlélését. Az edzés sikeresnek mondható, holtpont volt bőven.

26 km-t futottam úgy, hogy egyszer álltam meg vizet inni kb. 18-nál. Az átlagpulzus 157 lett, az idő pedig 2ó27p. A nap sütött árnyék viszont nem volt. Keményre sikeredett.

Azt hiszem, most már kimondhatom, hogy a felkészülésemmel végeztem. Most már nem fogok 15 km-nél többet futni és nem fogok 70 km-nél többet tekerni a versenyig. A kilenc hónappal ezelőtti önmagamhoz képest összehasonlíthatatlanul erősebb vagyok, és talán a célszalag túlsó oldalán már dohányozni sem fogok.

Jöhet a verseny, én kész vagyok!

A vége felé

Elmaradtam a blog írásával, de nem az edzésekkel. Csütörtökön Szaszittal tekertünk egy Lutzmannsburg-ot (70 km) szép hullámos útvonalon. Szombaton pedig egy kombit találtunk ki magunknak. Reggel 7 helyett 8-kor indultunk megkerülni a Fertőt. 30-40 km/h-ás szélben vágtunk neki és a tó keleti részén szerintem még erősebb is volt. Eddigi legjobb 15 km-emet is itt produkáltam, de szerintem Szaszit is. Hátba csapott egy sík részen a szél és csak tekertünk. 46 – 54 km/h között ingadozott a sebességünk. Isteni volt, jó lenne ezt hátszél nélkül is produkálni. Persze megfizettünk érte már előtte is, de utána a magyar rész különösen kemény volt. 117 km-t tettünk meg 3ó58 alatt. Utána átöltöztünk aztán elfutottunk Fertőrákosig, meg vissza. 16 km volt 5,10-es kilikkel. Nagyon jól esett végig. Utána lomtalanítás, kertészkedés otthon.

Nem fáradtam el! Ráadásul asszem megtaláltam számomra a legjobb kaját is a bringára. Lekváros zsemléket ettem menet közben, óránként egyet. Szinte újratölt, érdemes kipróbálni, az NDK-sok is ezt ették állítólag, hogy még mit vettek be mellé azt nem tudom, de már ez is működik.

Szóval kb. idáig terveztem a komolyabb edzéseket. Innentől már csak rövidebb etapok lesznek, habár még a héten lehet, hogy futok egy 30-ast is. Ja, és elmegyek úszni is egyszer, mégis csak pofátlanul keveset edzettem erre számra. Szerintem egész évben összesen kb. 5 km-t.

Úgyhogy a munka javát elvégeztem, most már a finomhangolásé lesz a főszerep az edzéseken. Sony kiszámolta nekem, hogy mennyi idő alatt érek be. 1 órával optimistább az én verziómnál. Nagyon kíváncsi vagyok már. Remélem jó meleg lesz.

Megérzés

Ma nem szerettem volna semmit sem edzeni. Aztán délután már másképpen gondoltam. Kitaláltam, hogy futok 24 km-t. 30 fok még biztos volt amikor elindultam. Nem vittem magammal vizet, mert Sonyval úgy beszéltük meg, hogy a gyerekekkel utánam jönnek és majd Ők adnak . Ott is voltunk mindannyian a megbeszélt időben. Ittam, leöntöttem magam, minden ok. volt. Imádom a Fertőre vezető vízszintes nyílegyenes utat. Rákostól a tóig 3 km, ez az egyik kedvenc részem. A vízparthoz érve gyorsan bevizeztem a sapkámat és irány vissza. A szurkolóim az út végén voltak, így lett volna még egy ivásom hazáig. Nem lett.

Sony megkért, hogy száljak be a kocsiba és menjek velük haza, mert rossz érzései vannak. R endben, elindultunk kocsival. A házunk elé érve a szomszéd hölgy állt a kapunk előtt falfehéren. Kérdeztük, mi újság? - A nappalimban van egy kétméteres kígyó! Átmentem, Démont is vittem, gondoltam majd Ő elkapja. Kértem egy kapát azzal lopakodtam egyre beljebb a házba a nappali felé a ház urával mögöttem.. Ez eléggé félelmetes volt, mert nem tudtam, honnan számíthatok támadásra. A nappaliba érve a szekrény mögül egy oda nem illő barna foltot láttam meg. Közelebb érve megnyugodtam, most már tudom, hogy hol van. Elkezdtem a szekrényeket elhúzogatni és a két szekrény közül egyszer sikerült is belevágnom a kapát, de elmenekült. Viszont azt láttam, hogy nem egy 50 cm-es állattal volt dolgunk. Időközben egy osztrák szomszéd is jött segíteni, így már hárman voltunk + Démon (aki folyamatosan csak simizést igényelt). Végül az újdonsült segítséggel kikaptuk a dögöt és lapáttal próbáltuk ösztökélni, hogy veszítse el a fejét. A járólapon ez nem ment, úgyhogy kivittem és baltával levágtam a fejét.

Nem tudom mi lett volna ha Sonyék hazajönnek és pedig még valahol az erdőben futok, de jobb volt ez így. Hallgatni kell a megérzéseinkre és egymáséra is, még ha nem is logikusak. Ha azok lennének nem megérzésnek hívnánk Őket.

Ui.: 15 km - 1,20 - avg hr 162

70 km/h

Ma egy rövid lassú-gyors bringakör volt Szaszit-tal. Én egy tizessel többet mentem, mert most Ő nem tudott jönni időben. Így lett nekem 50 km. Igazából dumálgatós tempó volt. Vett egy új nyerget, állítólag Joe is ilyet használ. Tényleg jó nyereg lehet mert visszafelé a hosszú nagytányéros dombunkon nem tudtam vele menni. Lefelé viszont megnéztem milyen is 70-el menni. Jó!

75 kg vagyok, az elmúlt 9 hónap alatt durván egy tízest ledobtam. Tavaly nem gondoltam, hogy egy vödör zsírt cipelek állandóan.

Melegben, szélben

Egészen szombatig állandó stresszben tekertem ezekben a melegekben. Állandóan a kulacsaimat nézegettem, mennyi italom van még, hol van a legközelebbi forrás, benzinkút stb. Aztán hirtelen megvilágosodtam. Minden faluban van temető! Le is csekkoltam rögtön az elsőt és megmosakodtam, bevizeztem a fejem, szinte feltámadtam. Szükség is volt rá, az órám 43 fokot mutatott és el is hittem neki. 50 kilit tekertem ebben a kellemes időben 30-as átlaggal. Ez volt a szombat.

Vasárnap hosszabbra készültem, de amikor reggel keltem, meglátva a vízszintes lombokat a nagy ijedtségtől vissza is feküdtem. Megnéztem az előrejelzést, délutánra is 70 – 90 km/h-ás szelet írtak a Fertő körül. Nem kifejezetten bringás idő. Ebéd utánra viszont sikerült magam meggyőznöm, hogy igazából nem számít. A lényeg, hogy 4 órán keresztül tekerjem a pedált, ha ezt széllel szemben, 20-al kell tennem, akkor úgy. Úgyhogy elindultam és 4ó20p folyamatos tekerés alatt 115 km-t tettem meg. Ekkora szélben még nem bringáztam és nem is javaslom senkinek.

Szaszit pedig Szombaton 2ó35p Vasi Vasembert mutatott be. Neki innen is nagy gratula!

Jó társaságban

Tegnap este a legjobb társaságban futottam.


Sonyt bevittem az erdőbe és szaladtunk (majdnem) 10 kilit. Én eddig nem vettem észre, hogy bogarak is vannak a lombok között, pedig tényleg. Így már egy kicsit engem is zavart, hogy ennyien legyeskednek a csajom körül, de azért jó volt a futás. A legutolsó emelkedőn pedig még sprintelni is volt kedvünk.

Ma reggel pedig 16 kili volt a futóadag 1:18 alatt. Kiderült, hogy már 6-kor is meleg van.

Egy hónap múlva …..

Rövid

Ma egy rövid, 40 km-es bringa volt. 270 m szint volt benne és 31-es átlag lett a vége.


Nem fáztam.

A határig

Na, kikészítettem magam.

Pénteken strandoltunk, majd este Sonyval megittunk egy fél üveg bacardit, ez volt a pihenőnap. Szombaton egész nap otthon pancsoltunk a fiúkkal, aztán 5 órakor mentem futni. 33 fok volt, úgy éreztem mintha megint Orfűn futnék. A táv is 18 km volt, csak egy kicsit szintesebb terepen. Két kulacs víz kevés volt, így visszafelé Tómalmon a strandbüfében kértem egy újratöltést. Mire hazaértem teljesen ki voltam, de nem álltam meg egyszer sem, sőt. Elég sok bringás volt az erdőben, hát persze, hogy nem tudtam lassan futni, élveztem, ahogy a dombokon előzők. 1:35 lett, ami nekem jónak mondható. Mikor hazaértem az aprótalpúak medencéjében hűtöttem magam. Este aztán kettesben maradtunk a kertben és megbontottunk egy üveg bort, meg még egyet…aztán még egyet.

Reggel 6:30-kor esélytelen volt felkelnem, pedig Szaszittal megbeszéltük, hogy hosszút tekerünk. Végül 8:00-kor tudtunk elindulni, addigra Ő már bemelegített. Elindultunk, természetesen szembeszélben. Az előző napot figyelembe véve nem is ment rosszul. Kb. 60 km után elkezdtek jönni felénk a nagy csapatok buszai, kísérőautói. Rabobank, Sky, Quick Step stb., aztán a Milram csapat egy része jött velünk szembe, gondolom melegítettek. Kezdett egyre nagyobb felhajtás lenni körülöttünk. Motoros rendőrök, kordonok, táblák, ilyesmik. 70 km körül volt a tervezett fordulónk és mire visszaértünk Podersdorf-ba már egy csomó néző is volt az utcákon. Azt hiszem időfutam verseny volt. Mikor tekertünk át a falun, megelőzött minket a felvezető autó két villogó motoros rendőrrel, a szurkolók meg nekünk kiabáltak, hát az durva volt :-).

120 km-nél már nem tudtam másra gondolni, csak a kajára. A meleg megtette a hatását, ráadásul alig vittünk magunkkal ennivalót. Szaszit jobban bírta, de én a 136. km-nél már elkezdtem szédülni a napon. Már csak 7 km volt hátra mégsem mertem hazaszenvedni, lehet, hogy nem is bírtam volna. Sony viszont hozott hideg dinnyét, szendvicset, banánt. Isteni volt. Közben Szaszit is visszajött egy kulacs vízzel, mert akkorra már az sem volt. Kaja után aztán már bátran hazatekertünk. 28,8 km/h átlagot nyomtunk.

A következő hétvégéket azért nem pont így fogom csinálni, de tapasztalatnak jó volt.

Könyökölve

Este 7 előtt tudtam elindulni, tekerni, úgyhogy nem mentem hosszút. A szokásos 45 kilis kört szerettem volna minél hamarabb megcsinálni. Szinte végig könyököltem, kezdem megszokni, bár az előrenézés elég nehézkes. Kéne egy szem a bukóra is. Az utolsó kb. 6 km előtt az átlag még 32,7 volt, de a határhoz érve a sorompók vízszintesen álltak. Eszembe jutott, hogy a magyar szakaszt javítják. Éppen az aszfaltmarás fázisában vannak, úgyhogy 2-vel, egy lábon kellett a gödrökön átkelnem. Lőttek a jó átlagnak. Így is 30 felett lett és szerintem maradt volna a 32+.

Ráadásul ebben az is benne van, hogy az egyik faluban átment előttem egy fekete macska! Nem vagyok babonás, de azért megálltam és megvártam, míg egy kocsi elviszi a balhét. Bocs.

Ironmanó

A legközelebbi versenyem Nagyatádon lesz augusztus 14.-én. A viadal neve Ironmanó, pont aznap lesz Apunak is valami betétversenye, úgyhogy Ő sem fog unatkozni. Ma el is kezdtem a felkészülést, illetve egy felmérő futásra vittem ki Noelt + Anyut az egyik futópályára, Apu pedig squash után odafutott. Ráfér :-).

Először lefutottam 2 kört, majd pihenőkkel még 4-et. Apuékon nehéz volt kiigazodni. Egyszer azt mondták, hogy hajrá, egyszer meg azt, hogy lassabban. Ki érti ezt? Na mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy holnapután megint megyek, bejön a futás és Ironmanó leszek, az tuti.

Üdv.:

Nono

Kezdődik a hét

Szombaton - miután hazaértem Veszprémből- elindultam bringázni. Először nyomtam egy kb. 10 kilis időfutamot a Fertőig. Durva a sebességkülönbség a túrázókhoz képest :-). Utána ráfordultam a határ felé, egyszer csak beállt mögém egy kolléga, hátranézek, Szaszit az. Meg sem beszéltünk semmit, mégis találkoztunk. Mint utóbb kiderült 2 oka is volt.

1. Szaszit éppen elbizonytalanodott az Ironman-t illetően. Nem tudja, hogy induljon-e. Megmondtam neki, hogy indul és már tekertünk is tovább. Furcsa volt ezt olyan embertől hallani, aki Sárváron 12 óra alatt 108 km-t futott és az UB-n 4 perceseket nyomott.

2. Visszafelé a határ után 100 m-re egy magyar kátyúban felütöttem az első gumit. Nálam nem volt belső, nála igen.

Gondolom, mindenki néha elbizonytalanodik a rajt közeledtével, nálam is volt már ilyen. Ilyenkor próbálok racionálisan gondolkodni és arra gondolok, hogy végülis terv szerint haladok a magamnak kijelölt úton, nagy gond tehát nem lehet. Meg kell lennie! A kijelölt út mérföldköveit feltettem oldalra, hátha mást is érdekel, nekem jó újraolvasni, hátha Nektek is.

Ma pedig futás volt. 24 km 2,05 alatt. Ez nekem teljesen jó tempó, viszont a 3 kulacs víz kevés volt.

Jövő hónapban ...

Laza 70 km volt a mai napon bringával. 620 m szint volt az útvonalon és nem is akartam magam megszakítani, úgyhogy 27 km/h-ás átlagot produkáltam. A tartalékolásnak az az oka, hogy a következő 4 hétben egyre erősödő, egyre hosszabb edzések jönnek majd, hogy azután csökkentett edzések után végre belevághassak a nagy küzdelembe.

Síkon

Kis hazánk egyik fürdővárosában töltöttük a hétvégét. Javarészt a két lurkó megfékezéséről szólt ez a 3 nap. Szombat reggel azért elmentem futni a környéken. 20 km-t szerettem volna, de mivel nem ismertem a terepet csak tippelni tudtam hol kell megfordulni. Itthon azért berajzoltam és nem is tévedtem sokat. 9,355 km volt a fele. Összesen 1ó44 perc alatt, ami nem túl gyors, de nem is az volt a célom, inkább lazára szerettem volna. Furcsa volt síkon futni ennyit, nem vagyok én ehhez hozzászokva :-).

Búza

Megvolt a 48 kili bringa. Akkora szél volt, hogy simán felért 2 órával, pedig csak 97 percig tartott. Utána egy kemény squash-parti. Készen vagyok!

Elkezdtem minden nap búzafűlét inni, ha valakinek van tapasztalata benne, szívesen venném ha megosztaná velem.

Squash

Tegnap egy igen jót fallabdáztunk. Kíváncsi lennék, ha egyszer bevinném magammal a pályára a gps-t, mit rajzolna fel:-).Észrevettem, hogy az óra második felében sokkal jobban érzem magam, gondolom a szervezetem kezd hozzászokni a hosszabb igénybevételhez és úgy igazít mindent. Ma megint lesz egy 2 órás bringa utáni squash.

A ma reggeli nyugalmi pulzusom 40 volt, ami 5-tel kevesebb, mint pár hónapja. Úgy néz ki, tényleg van hatása a sportnak.

Csillagászati nyár ?!

Hideg van, fúj a szél, de futni kell! 18 km-t nyomtam le 92 perc alatt este. Kimondottan jól esett, bár egyszer kipróbálnám azt is, amikor hazafelé lejt az út.

EDZÉS

Tegnap megcsináltam az első igazán Ironman-edzésemet. Legalább is azt hiszem ez már annak mondható. Bringáztam 105 km-t 31,5 km/h-ás átlaggal, majd ráfutottam egy (majdnem) tízest 46 perc alatt. Egyébként szerintem a sebességem a kerón még nagyobb volt, mert másokhoz viszonyítva az én órám mindig szigorúbb. Talán elállítottam a kódot, de soha nem jut eszembe indulás előtt, hogy ellenőrizzem :-).

Délután esküvőn voltunk, este lagzi. A két bandita vicces volt, rájuk kötöttünk egy-egy héliumos lufit, hogy mindig tudjuk merre járnak a tömegben. Ma pihi volt+mozi. Holnap pedig futás lesz.